IRODALOM TÉTELEK

    A Biblia világa

    I; A zsidóság körében keletkezett és szájhagyomány útján terjedt. Körülbelül 1200 év szájhagyományát tartalmazza (kb. Kr. e. 1000-Kr.u.2.évszázad). A Biblia szó könyvecskéket jelent. A Biblia két részből áll, az ószövetség héber és arámi, az újszövetség görög nyelven íródott. Kr.u. a 3.évsz.-ben megjelent egy könyv,Septuaginta néven, amit 70 embere fordított teljesen egyedül. Magyarországra csak 1590-ben fordította le Károly Gáspár, ez a vizsolyi Biblia. A Biblia a világ teremtésével kezdődik az emberi és történelmi idő kezdetén, és a végítélettel, a harag napjának leírásával zárul az idők végezetén. Elbeszélései egyetemességet fejeznek ki, szerkezete metaforikus, kifjejezésmódja retorikus, állításai igazak,azaz a Biblia önmagát magyarázza. A Bibliában található történeteket a pápai szentszék válogatta, vagyis csak azok kerülhettek a Bibliába, amit ők engedélyeztek. Ezt az eljárást kanonizációnak nevezzük. Azokat a történeteket, amelyek kimaradtak a Bibliából apokrif iratoknak nevezzük. II; A Biblia két önálló részét, az Ó- és Újszövetséget Hieronymus (Szent Jeromos) (340-419) kapcsolta össze egyetlen gyűjteménnyé, Betlehemben tartózkodva latin nyelvre fordította mindkét anyagot 390-405 között. Fordítását nevezzük Vulgátának. a;Az ószövetségben 7 könyvecske található: - Mózes könyvei: Tóra; Genezis, vagyis a teremtés könyve; Kivonulás könyve, másnéven az exodus; Leviták könyve; Számok könyve - Zsoltárok könyve - Példabeszédek könyve - Prédikátorok könyve - Prófétai könyvek /Ézsaiás; Dániel; Jónás; Ezékiel; Jeremiás/ - Énekek éneke - Bírák könyve, Bölcsességek könyve A genezisben a világ és az ember teremtésének története található.A Bibliában két teremtéstörténet található és mindkettőben más a nő szerepe. A Biblia szerint a világ nem véletlen,hanem Isten akarata volt. A teremtés hat nap alatt valósult meg és a hetedik napon megpihent. A teremtés szakasza két nagyobb egységre osztható, az első egység a szétválasztás. Itt a világosságot a sötétségtől, az égi vizeket a földi vizektől, a földi vizek a szárazföldtől válnak külön, ennek eredménye a leendő létformák tere/ víz, levegő, föld/ és rimusa /éjjel-nappal/. Ide tartozik a harmadik nap teremtéseként a növények megjelenése. A második egységben a létformákat hívja életre Isten: égitestek, vizek-levegő élővilága, a föld állatai és végül az ember. Az égitestek teremtése a negyedik napon történik. A teremtés végső célja az ember, akit Isten saját képmására alkotott. Ez az első teremtés történet. A második teremtéstörténetben a föld porából formálja Isten az embert. Először a férfit majd annak egyik oldalbordájából a nőt, vagyis Ádámot és Évát. b;Az újszövetségben 3 könyvecske található: - Evangéliumok, "jó hírek"/Máté, Lukács, Márk, János-ők szinoptikusak, vagyis együttlátók voltak/ - Apostolok cselekedetei, levelei - Jelenések könyve vagyis az Apokalipszis Az utolsó vacsora, Jézus elfogatása, pere és megfeszítése megváltói küldetésének beteljesedését mondja el. Az utolsó vacsorát elbeszélő történetben fontos szerepe van Jézus saját sorsára és tanítványai leendő magatartására vonatkozó jövendöléseinek.Hiszen az asztalnál Jézus megjövendöli, hogy egyikük el fogja árulni. Az utolsó vacsora kenyér és bor szimbóluma a keresztény szertartás áldozatbemutatásában nyer folytatást.A kenyér Jézus testét, a bor Jézus vérét ábrázolja. Jézus emberi félelmeinek és személyes sorsa felett érzett szomorúságának szép kifejezője háromszori imádkozása a Gecsemáné-kertben. Itt már magába maradva, távol tanítványaitól, szól Istenéhez, akit Atyának nevez. Az álmok az evangélium kezdetén meghatározó szerepet játszanak, úgy, most a végén is felbukkan egy álom. Egy pogány feleség álma következtében Pilátus elhatárolja magát a zsidóktól.Így Jézus saját népe ítéle őt halálra, a főpapok és vének által feltüzelt zsidó nép kész felelősséget vállalni az ártatlanul kiontott vérért. Mindenki kigúnyolja, meggyalázza Jézust, a katonák keresztrefeszítés előtt az uralkodói jelvényekre utaló bíbor köpennyel, tövis koronával, nádszállal és térdhajtással csúfolják Őt, a jelenet ellentétes tartalommal ismétli a napkeleti bölcsek hódolását. A kereszten Jézust a zsidók királyaként és Isten fiaként emlegetik, ez ismét csak gúny a néptől. Ezekre Jézus nem felel, halgatása méltóságot ad a szenvedőnek. Jézus egyetlen héber mondata a kereszten Istenéhez szól, ez emberi szenvedést és elhagyatottságot sugall. Az elbeszélő a halálhoz kapcsolódó csodás jeleket is bemutatja-mindent elborító sötétség, földrengés-az ószövetségi igazak alátámasztása. Ezek a jelek hirdetik a feltámadást és Isten új világának eljövetelét, azaz a megváltás beteljesedését. III; A Bibliát eddig több száz nyelvre fordították le. Utóélete, hatása a művészetekre szinte felmérhetetlen, ma is jelképként, hasonmásként, érvként, hivatkozási alapként számos története tovább él. Ma is sok közmondást használunk aminek alapját a Biblia képezte. Például "Árulkodó Júdás", ez abból a történetből származik amelyben Júdás elárulja Jézust. A Biblia legtágabb értelemben az európai kultúra olyan létértelmezési kerete, melyben a különböző korok éa bennük élő emberek önértelemzésüket megalkották.

    LETÖLTÉS